2012. március 6., kedd
Madarak
Fejünk felett a tér
-véljük rögeszmésen-
hatalmas és üres.
Pont annyit ér,
mit képzelőerőnk bír.
Pedig
csalhatatlanságunk sokszor tétova,
vak és süket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Újabb bejegyzés
Régebbi bejegyzés
Főoldal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése