Párhuzamos csatornák. Ahogy elhaladunk egymás mellett, arctalanul a tömegben, nap, mint nap. Semmit sem tudunk a melletünk haladóról, vagy szemből jövőről, aki ugyanolyan entitással rendelkezik, s mégis teljesen érdektelen a számunkra. Csak sodródunk, az árral, abban a meggyőződésünkben, hogy fontos feladatok várnak ránk, valahol.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése