Ligeti részlet, openarral

Jó rég óta nem vettem már elő, de most pár napja újra beleszerettem ebbe a cseh, ipari remekbe. Meopta Openar 1.8/40 mm - ez áll az optikán, amely valaha egy filmfelvevő gép lencséje volt. Varázsos képi világa van, már nyitott blendével is. Valahol ott egyensúlyoz a lágyító előtétes felvételek, és a kevésbé tökéletes makrólencsék határán, és pont ettől lesz izgalmas. Nyitott blendével egyértelműen produkálja ezt a képi hatást, s alig leblendézve, már elkezd "viselkedni", és rajzolni az optika. Ami persze nem hátrány, s épp ezért portrézni is kíváló ez a lencse.

Hazafelé

Utazás a végtelenbe

Kiállításmegnyitó

A múlt héten kiállításmegnyitón voltunk, a "Premieren". Mint mindig, most összegyűltek "nagy öregek", lelkes középkorúak és a fotográfia iránt fogékonyak. Véleményem szerint az utóbbi évek legfigyelemreméltóbb anyaga gyűlt össze, sok szép, klasszikus fekete-fehér fotográfiával. Ezért, tiszteletből, most én is egy fekete-fehér képet töltök fel, amit ott készítettem.

Kávé után szabadon

Vadászaton

A közelmúltban életem első vadászatán vettem részt, mint hajtó. A körítés, a hangulat fantasztikus élmény volt, maga a vadászat kicsit fájt. Még jó, hogy csak sétáltam (hajtottam), és néha exponáltam. Az nem okozott lelkiválságot. Szikrázó nap és -19 fok volt, mikor megérkeztünk. Azt hittem odafagyunk az erdőben egy fához, de nem így lett. Rövid eligazítás után kitereltek minket az erdőbe. Szinte jólesett az a levegő, és meglepő módon egy pillanatra sem fáztam. Lehet, hogy az a pár kupica pálinka is közrejátszott ebben, amit előtte felhajtottam:-) A vadászaton végül fácánok és nyulak kerültek puskavégre. Ám bármennyire is fegyelmezettséget és a szabályok betartását igényli ez az ősi elfoglaltság, s lehet, hogy csak a szentimentalizmusommal kevert hamis állatvédelmi ösztön mondatja velem, de sajnáltam a terítékre került jószágokat.

Nutella

Nutella.

Kávéházi pillanat

Van úgy, hogy az ember új kedvenc helyet talál. Így vagyok most a Divatcsarnok Lotz termében található kávézóval. Az ember belesüpped a hatalmas bőrfotelbe, (amely akkora, hogy legutóbb egy hölgy benne felejtette az esernyőjét, s az úr, aki beleült észre sem vette:-) szóval a szerencsés delikvens (kevés nagy fotel van) helyetfoglal a bőrfotelben és figyel. Közben kávézik is, esetleg. Én figyelni szeretek, ellenni ezzel a teljesen haszontalan tulajdonsággal. Jelen lenni kicsit a kávéház életében. A friss pörkölt kávé illatában olvasgatni vagy elkapni szófoszlányokat. Észrevenni pillanatokat a múlandóság igényével vagy tán épp helyette, mert, hogy idézzem Vajdust: "Nem tart örökké a jelen, de a jelenlét örök lehet..."