Utazás a végtelenbe

Chitzen Itza, Ezer harcos temploma

Amikor elkezdtem utánaolvasni a mexikói piramisok históriájának, akkor derült számomra, hogy ezeknél az építményeknél több történelmi és kultúrkor épült egymásta, az olmék, a tolték, a maya, míg végül némi európai "hozzátoldás" alakította a Yucatán-félsziget építészeti kultúráját. Ez a kép szintén Chitzen Itza-n készült, ahol igazolandó az előző okfejtést, már a piramisok alatt is ásnak. Jól látható volt, hogy már egy alapra emelték a piramist is. Ez a kép az Ezer harcos templomá-t ábrázolja. A kép jobbszélén a kordon, sajnos a legújabbkori következmény. Az utóbbi időben megsokszorozódtak a balesetek, s kénytelenek voltak kötelekkel lezárni ezen építményeket. És nagyon fürgén észreveszik az illetéktelen behatolókat, sajnos.

Kiállításmegnyitó

A múlt héten kiállításmegnyitón voltunk, a "Premieren". Mint mindig, most összegyűltek "nagy öregek", lelkes középkorúak és a fotográfia iránt fogékonyak. Véleményem szerint az utóbbi évek legfigyelemreméltóbb anyaga gyűlt össze, sok szép, klasszikus fekete-fehér fotográfiával. Ezért, tiszteletből, most én is egy fekete-fehér képet töltök fel, amit ott készítettem.

Xcaret

Mexikó, azon belül a Yucatán félsziget legnagyobb ökoparkja, Xcaret. Nyílvánvalóan a turisták szórakozását szolgálja lagunáival, tengerpartjával, állatrezervátumával, színpadjaival, botanikus kertjeivel. Ami remek benne, hogy méretéből adódóan nem érzékeli az ember a tömeget, naponta többször is teljesen egyedül bóklásztunk, miközben emberek ezreivel volt tele a park. Időnként feltűnt egy-egy maya leszármazott, el sem lehet őket téveszteni, 160cm-es testmagasságuk, napbarnított bőrszínük és mandula vágású szemeik miatt. És még valami jellemző rájuk. Végtelenül előzékenyek.

Napi idézet

Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja.

                                                                           /Albert Einstein/

Esküvő, avagy mint Pilátus a credóba

Mint említettem, az ünneplőbe öltözött násznép és a partra terített ünnepi asztal láttán nem volt nagy ördöngősség rájönni, esküvő készülődik. Szépen kómótosan felállítottam az állványt, és bevártam az ifjú párt. Igyekeztem persze nem zavarni a hivatalos fotográfust, de mégiscsak ott lébecoltam pár percet, magyarán kibiceltem:-). Szerencsére azonban látták, nem vagyok konkurencia, sőt az épp ráérő asszisztenssel jót beszélgettünk, két beállítás  között. Egyébként pont ugyanolyan volt, mint egy itthoni esküvő, csak kicsit kevesebb volt a külvilág felé mutatás. A násznép barátokból állt, és maximum 30-an lehettek.

Esküvő a parton

Két fürdőzés közepette a parton mászkáltam, amikor erre a színes napernyős csapatra lettem figyelmes. A meleghez képest elegánsan voltak öltözve, nem beszélve a vödrökben behűtött pezsgőről. Nem kellett hozzá nagy logika, hogy rájöjjek: itt esküvő lesz. Mindenesetre én önfeledten használtam a lyukkamerákat, miközben a társaság azon része, amelyik nem a koktélok fogyasztásával kötötte le magát, azon tanakodott, mi a fenét csinálok ott. Ez az az eset, amikor a kereszthívás átfordította a színeket. Ez a film Provia volt, és egészen másképp reagált a hívásra, mint az Agfa vagy akár Sensia.