A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod....

célkeresztbe állnak a suta mondatok,

táguló térbe szaladnak szerteszét

nincs közel, sem távol a messzeség.

Szeretem-kép

Ebben a képben minden benne van számomra, ami a lyukkamerázást és az általa okozott örömet jelenti. Túl azon, hogy két lányomról egy olyasfajta kordokumentum, ami sokkal többet mutat, mint egy tökéletesen exponált, komponált kép. Esetleges, a lyuk kiismerhetetlenségét és sutaságát "hozza",  a szivarosdobozból készített kamera.  A lányok sziluetté exponálódott alakja csak sejteti a korukat, két lányka valahol, egy boltív alatt. Egyébként a balatonfüredi "görög faluban". 

Napi

“It is an illusion that photos are made with the camera... they are made with the eye, heart and head.”

— Henri Cartier-Bresson, Founder Magnum Photos

Channels

Párhuzamos csatornák. Ahogy elhaladunk egymás mellett, arctalanul a tömegben, nap, mint nap. Semmit sem tudunk a melletünk haladóról, vagy szemből jövőről, aki ugyanolyan entitással rendelkezik, s mégis teljesen érdektelen a számunkra. Csak sodródunk, az árral, abban a meggyőződésünkben, hogy fontos feladatok várnak ránk, valahol.

Papucsok

Lomtalanítás

Lomtalanítás

Kevés dolgot utálok jobban ennél a ránk maradt csökevénynél. Gyakorlatilag az utca közterület, és mint tudjuk, közös lónak túrós a háta. Vannak ugyan szervezetek, mint pl. a Fővárosi Közterület Felügyelet, amely az egész folyamat levezénylésére hivatott, de eme tevékenységük kimerül abban, hogy kiteszik a lomtalanítás időpontját jelző hírdetményt, amelynek az alján apróbb betűvel a lomtalanításkor szabálytalankodókat, lásd veszélyes hulladékot kirakók, a lomtalamításból üzletszerűen meggazdagodók, vagy spontán guberálók komoly pénzbírságra számíthatnak, de ezt még soha nem tartotta be senki. Cserébe azzal kezdődik minden ilyen attack, hogy a kedves szomszédok, már jóval előbb, tehát még véletlenül sem az adott napon, elkezdik kihordani mindenféle, de leginkább veszélyes hulladéknak számító lomjaikat az utcán spontán épp arra járó, mélyszegénységben élő homfitársaink örömére. Dolgos kezekre lelnek. Előkerülnek a kalapácsok, pajszerek, fogok, őrök karosszékben!!!, és számomra felfoghatatlan, de akár 48 órás műszakot vállalnak. Ennek persze az olyan típusú állampolgár, aki nem szereti a hétvégéjét egy utcai barkácsműhelyben tölteni, nem örül. Persze azon szomszédok, akik a monitoraikat, hűtőszekrényeiket, festékesdobozaikat tévedésből kiteszik, azok sohasem az utcafrontra néző lakásokban laknak. S ha már így esett, a másik dögöljön meg. AZ FKF pedig kiküldeni felderítő egységeit, s a közterületes autók boldogan kerülgetik az utcai brigádokat. Nem lassítanak, talán szemérmességből, nem illik munka közben megzavarni senkit sem. Bírság? Milyen bírság, azt azok a lakók kapják, akinek a végre bekövetkező lomeltakarítás után a portája előtt maradnak az FKF lelkiismeretes környezetvédő munkatársai által hátrahagyott lomok. Most előttünk ez a helyzet, és még nincs vége.

Ez van, jövő héten megyek a gumishoz, egy csavar ilyenkor mindig bekéredzkedik az autó kerekeibe.

Még egy gondolat arról, hogy micsoda hungarikum ez a mi lomtalanításunk: Tegnak este 11 kor három cseh lány visongva szefizett a lomok között, ilyet nem nagyon láttak még.

Akvárium

Erzsébet tér. Tél. Esti bóklászás eredménye.