2009. szeptember 5., szombat

Kék rácsos ablak


A nyarunk annak jegyében telt, hogy a mellettünk lévő Első Pesti Kenyérgyárat lebombázták, s ennek hanghatásait voltunk kénytelenek elviselni. Régi klinkertéglás épületegyüttes, amelyet talán felújítva meg lehetett volna menteni, de a tulajdonos nem akart építményadót fizetni, s ezért ledózeroltatta. A torzóként megmaradt egy-két utcafronti falon találtam ezt az ablakot. Valaha valaki kék festékkel belülről lefestette, biztosan nem akarta, hogy bámész tekintetek vizslassák mi folyik odabenn, s függönyre meg nem futotta. A festék is megkopott, a ház már nem áll, csak ez a kis részlet, itt volt a kenyérgyár.

2009. augusztus 28., péntek

Időkerék


Patcán, az erdő közepén találtam ezt a vaskereket. Fogalmam sincs milyen szerkezetbe illett korábban, ott bent az erdőben. Nem kút volt az biztos, mert nem volt a környékén lyuk vagy olyasféle. Odakerült a sűrűbe, és a természet szép lassan visszafogadta magába.

2009. augusztus 11., kedd

Kovácsolás






Gyöngyi kérésére beteszek még néhány kovácsolós képet.

2009. augusztus 9., vasárnap

Kovács munkában


A hétvégét Nagyvázsonyban töltöttem, ahol mintegy látványosságként elmentünk megnézni a helyi kovácsműhelyt. Eredetileg nem terveztem, hogy elviszem magammal a digitális vázat is, de utólag azt mondom, hogy nem bántam meg. Egyrészt csak olyan helyeken fotóztam, ahol esélyem sem lett volna a lyukkamerákkal fotografálni, másrészt ez a kovácsmester kellően markáns egyéniséggel és arccal volt megáldva, és még a fényekre sem panaszkodhattam. Így exponáltam, a Zeiss Distagonnal, s időnként még el is találtam az élességet:-)

2009. július 24., péntek

Giccs



Manapság erre futja:-(

2009. június 25., csütörtök

Vihar


Ma is elkezdett dörögni az ég, hát felmentem a tetőre, kezemben a géppel, és szinte elakadt a lélegzetem a látványtól. Az ég elkezdett sötétedni, elfeketedni, majd kisvártatva a jobb sarokban homokszínűvé változni. Még sohasem láttam effélét. Feltámadt a szél, mindenféle tárgyak, főként leszakított tetőszigetelések repkedtek a levegőben. A kibic szerencséje gondoltam magamban, amikor az Országház  mellett megjelent a szivárvány is. Sokáig nem időzhettem a tetőn, mert pillanatok alatt kitört a vihar, narancsszínű fergetegével ontotta előbb az esőt, majd a jeget. Most mikor e sorokat írom, már csak zuhog az eső, és szirénázik az egész hegyoldal. 

2009. június 12., péntek