Peberl See

Ősz, Ausztria, és egy csendes pillanat.

Vízkereszt elé

Pár nap múlva Vízkereszt. Ilyenkor szoktuk leszedni a karácsonyfát. Amikor ezt a fenyőt "lyukaztam", eljátszottam a gondolattal, vajon mekkora létrát kellene a fához hozatni:-)

Két gondolat, újévre

Minden kedves ide ellátogató vendégnek, alkotónak két gondolatot szeretnék küldeni az új esztendőre, hamuba sült pogácsa helyett, vagy mellé:-)

"A tudatos élet abban különbözik a félelem alapú élettől, hogy más a célja. A félelem alapú élet célja mindig a biztonság keresése. A kreatívitás halála azonban a vélt biztonság keresése. Mi azonban  mindannyian isteni entitással rendelkezünk. Ezért a tudatosság alapú élet célja a játék, az önmegvalósítás, az amiért megszülettél. És bármilyen furcsa: ha vállalod, hogy nem a biztonságot keresed, akkor megleled."

/forrás: Pozitív gondolkodás lap/


"Mindenki tudja, hogy bizonyos dolgokat nem lehet megvalósítani, mígnem jön valaki, aki erről nem tud, és megvalósítja."
    
/Albert Einstein/

Bátor, kreatív, sikeres új esztendőt kívánok Mindenkinek!

Attila

A kávézókról, már megint

Mit tegyek, ha egyszer kávézókban töltöm el szabadidőm egy részét. Ez a kép egy Starbucks kávézóban készült, Genfben. (Vasárnap ők legalább nyitva voltak.) Itt ittam életem legerősebb fekete teáját, egy kannába kb. egy másfélszeresére nőtt pingponglabdányi teafüvet tettek bele... Amíg ittam a teámat, addig exponáltam egyet, ez röpke félóra volt. A velem sréhen ülő öreg hölgy, piros kabátkájában viszonylag "rendesen" viselkedett, nem sokat mozgott, miként a lába mellett fekvő kutyája sem. Az asztal többi helyén eközben cserélődtek a vendégek, egy gyerek-egy anyuka, két gyerek-egy anyuka, egy babakocsi-egy gyerek-apuka-anyuka. A háttérben látszó alak talán aludhatott:-)

Kikötve

2011. november, Genf, kikötő, napfény, miegymás.

Anouk

Anouk - Nobody's Wife (Live) on MUZU.

Etetés

Genfben sétáltunk, kicsit éhesen, kicsit elcsigázottan, (hiába no, Tell Vilmos leszármazottai vasárnap pihenni szoktak, nem plázázni, vagy minden utcasarkon éttermekben üldögélni), amikor aznap már sokadjára kiértünk a tópartra. Na és - ez ettől még átlagos urbánus pillanat, gondolhatnánk. Ami egy kissé kiemelte számomra a többi történés közül, az az épp etetésre odavetődött  madársereglet izgő-mozgó vibrálása volt. Rögtön éreztem, ez a téma lyukkamerára termett, ez lett belőle. A kép jobboldala ezúttal nem film- vagy expozíciós hiba, ez Genf jelképe, a magasra fellőtt vízsugár. A színvilágért vállalom a felelősséget, Kodak E100VS lett keresztbe hívva.