Ancona, 2012 júliusa. Sziesztaidő, délután 3 óra, vasárnap. Szinte beleül a  tikkasztó meleg a házak közötti szűk sikátorokba is. Ezt elkerülendő a spaletták mindenütt behúzva, leeresztve. Életnek alig van valami jele. Egy moped áll a szemközti utca végén, talán egy-két óra múlva jön érte valaki. Pár kóbor turista rója kitartóan Ancona utcáit, térképpel egyik kezükben, s egy ásványvizessel a másikban járnak-kelnek. Vajon mikor alakult át úgy az emberek utazási kultúrája, hogy egy-két jó szó, egy kávé helyett üres utcákat, templokat nézegessenek, hogy kommunikáció nélkül próbáljanak meg élményekhez jutni?

Programajánló hétvégére

Most egy kicsit magam felé is hajlik a kezem. Ha még nem lenne programotok, viszont van szabad, eltöntendő időtök, akkor sok szeretettel meghívlak titeket szombaton Vácra, a Váci Vigasság keretében rendezendő camera obscurás kiállításra.

Pocem

Noszvaj mellett-felett találhatóak az erre a területre igencsak jellemző sziklalakások. Ezeket 30-40 éve még használták. Közös nevezőjük, hogy a környék hegyeit alkotó tufa kőzeteibe faragták őket. Ezen barlanglakások egy részét kezdte el pár szobrász átalakítgatni, továbbfaragni. Pocem néven megszületett, egy helyi alkotó-kiállítói terület, ahová táborokat szerveznek, csoportokat vagy látogatókat fogadnak vagy ahol épp faragnak a mesterek. Érdemes megnézni!

Lánchíd (már megint)

Nemrég hallottam egy japán fotográfusról, aki egész életében csak a Fuji hegyet fényképezte, mégis megkerülhetetlen, elismert alkotó, művész. Könyvei jelennek meg, a téma fő megörökítője. Na most ettől távól vagyok:-), párszor fotóztam lyukkamerával a Lánchidat. Mindenesetre az ilyen ipari műemlékeket mindig érdemes megpróbálni megörökíteni, hátha valami érdekes jön ki belőle. Még az is lehet, hogy egy komplett anyagot készítek belőle.

Vive la France

Először próbáltam ki az instant alapanyagokat, s kellően el is töketlenkedtem az expót. De az érzés, hogy azonnal, kontrollálhatom az amúgy csak elképzelt képet, az egy kicsit felvillanyozott. Persze erre lehetne azzal riposztozni, hogy akkor mi a fenéért nem digitális technikát használok, hisz ott adott a visszanézés lehetősége? Nos, a technikát, a lyukkamerázást, viszont nem szerettem volna feladni. Az instant anyag felbontása, amint egy barátom felvilágosított, nagyjából 50vonal/mm, ami pont ideális ehhez a fotózási ághoz. Cserébe igen érzékeny a nyersanyag, illő pontosan exponálni. Na, ezt még gyakorolni kell.

Fényben ázva

Régóta ki szerettem volna próbálni a 4x5 inch-es Zero kamerámon található Zone plate funkciót. Ez egy kis fólia darab, ami a lyuk elé van rögzítve. Ezen az áttetsző fólián koncentrikus körök találhatóak, amelyek hasonlatosak a Duto lágyító szűrőn fellelhetőekhez. Ez sikeredett vele.
2012. 05.19.  Kaptárkővek Bogács mellett
Modell: Tünde

Lápvidéken

Rég voltam Vácon, talán általános iskolás koromban. Azóta jobbára csak átautóztam rajta. Így nem tünt fel, mert nem is tünhetett fel, hogy Vác is rendelkezik azzal a jóértelemben vett kisvárosi attitüddel, ami élhető, nyugodt városka benyomását sugallja első pillantásra. Kellemes barokk városka, nincs alapzaj, dübörgés, és a központtól 10 percre található a tanösvény, ahol ez a kép is készült. Ez amolyan lápos terület, hosszú stégrendszerrel, ahol el lehet sétálgatni napközben. Persze az elvetemült fotósokat másra is csábítja ez a rész. Óvatosan lemásztam a stégről és felállványoztam magam. Kicsit izgultam, hogy ne induljon meg alattam a láp, de megkímélt végülis. Mondjuk akkor még az esők előtt álltunk. Kilenc másodpercre volt szüksége a kamerának, hogy rögzítse jól-rosszul ezt a képet.