Zebegény

 

Kövek

Wellness világ

Dunaszerdahely, Thermal park. Wellness világ a medencében. Nyár, relax.

A hajó belsejében

Hommage á Metripond

Las Palmas

Útközben

Ennek a képnek is eredetileg a Világ végén címet terveztem adni, de meggondoltam magam, mert szerintem jobb üzenete van az új címnek.

Leviatán

Split-Spalatum-Spalato

Neve a görög aszpálatosz (= tüskebokor) főnévből ered, de lehet, hogy illír eredetű, és a latin palatium (= palota) főnévhez igazították hozzá, mivel Diocletianus császár 293 és 305 között palotát emelt a kis halászfaluban, és ide vonult vissza.
(forrás Wikipédia)

Igazi dalmát város, kopott-patinás köveivel, régi házaival, napfényével, az Adriai-tenger illatával. Piaca, az óváros mellett található közvetlenül, s nem is igazi túrista az, aki nem vesz az itt kapható gyömölcsök közül.

Szieszta

Tekintettel a forróságra, visszavonulok hűvösebb éghajlati területre. Mostanra ütötte át a kánikula az ingerküszöbömet, ezért elindulok felfelé, Skandináviába. Egy tanulmány szerint pár év múlva elérhetjük Athén nyári középhőmérsékleti átlagát, ha ilyen mértékben folytatódik a nyarak melegedése... Most szerencsére nem kell megvárnom a következő napokat. Az itthon maradóknak hosszú délutáni sziesztákat javaslok.

Dubrovnik

Egy éve jártam ott, és emlékeinek varázsa még mindig fogva tart. Az óváros csupasz kőházai, szűk lépcsősorai, a sikátorok közt összeelegyedő sós, tengeri levegő és déli forróság, úgy tűnik örökre nyomott hagytak bennem. Valahol itt kezdődik számomra az utazás és felfedezés élménye.

Álpanoráma

Javában készülődöm a szeptemberi kiállításra, és közben arra gondoltam, hogy nem csak valóságos, a képformátum adta panoráma képpel lehet ezt a látványt létrehozni, hanem több kép, ilyen formátumot felvállaló képi megjelenítésével. Ez ún. álpanoráma. Egy kis hamisság, egy kis manipuláció, és mégis létrejön a panoráma-hatás, vagy legalábbis nekem:-)

Bookcafe

2013. Bookcafe, Lotz-terem (volt Divatcsarnok).

Árvíz

Nem bírtam ki, hogy ne csapjak fel én is árvizi turistának. Az egyetlen, ami megnyugtató volt számomra, hogy hasonló lököttel nem találkoztam, magyarán másnak nem jutott eszébe lyukas fadobozokkal rohángálni a Duna partján:-)

Személyes ügy

 Lassan a Lánchíd kijelölhet személyi, bocsánat tárgyi fotográfusának. Csak még a tiszteletdíjat kellene megbeszélnünk valahogy:-)

Trogir

(nagyban sokkal szebb:-)

Pocem III.

2012. Pocem. Kint a fokok harminc felett tomboltak, így érdemesnek és hasznosnak tűnt a tufába vájt barlanglakások hűvösébe húzódni. Jobb híján itt bent, vagy bentről fotografáltunk, és nem kis büszkeséggel tölt el, hogy viszonylag tisztességesen kiexponáltam ezt fényérték különbséget, szűrők nélkül. Ez az, amivel egy digitális gép, csak nagy nehézségek árán tudna megbírkózni, és természetesen szűrők használatával. A Portra 400 a kis Zero2000-es lyukkamerán egész tisztességesen teljesített.

I=I=I=I=I=I=I=I

Váci stégen

Lánchíd (már megint)

Nemrég hallottam egy japán fotográfusról, aki egész életében csak a Fuji hegyet fényképezte, mégis megkerülhetetlen, elismert alkotó, művész. Könyvei jelennek meg, a téma fő megörökítője. Na most ettől távól vagyok:-), párszor fotóztam lyukkamerával a Lánchidat. Mindenesetre az ilyen ipari műemlékeket mindig érdemes megpróbálni megörökíteni, hátha valami érdekes jön ki belőle. Még az is lehet, hogy egy komplett anyagot készítek belőle.