2009. június 25., csütörtök

Vihar


Ma is elkezdett dörögni az ég, hát felmentem a tetőre, kezemben a géppel, és szinte elakadt a lélegzetem a látványtól. Az ég elkezdett sötétedni, elfeketedni, majd kisvártatva a jobb sarokban homokszínűvé változni. Még sohasem láttam effélét. Feltámadt a szél, mindenféle tárgyak, főként leszakított tetőszigetelések repkedtek a levegőben. A kibic szerencséje gondoltam magamban, amikor az Országház  mellett megjelent a szivárvány is. Sokáig nem időzhettem a tetőn, mert pillanatok alatt kitört a vihar, narancsszínű fergetegével ontotta előbb az esőt, majd a jeget. Most mikor e sorokat írom, már csak zuhog az eső, és szirénázik az egész hegyoldal.