2009. május 15., péntek

Tündérjárás


Mert vannak a félénkek, sérültek és komorak, gyerekként hitehagyottak, és vannak a segítők, a cimborák. S együtt lesznek ők a BÁTRAK. A Bátortáborban járni egyszerre felemelő és szívet melengető, és csak kicsit megrendítő. Fenntartás nélkül nem lehet ide belépni, hisz a szülői féltés, a fokozottabb sérülésveszély, amely nem csak testi lehet, mindegy páncéllal vértezi fel a szülőket, gyerekeket egyaránt. Viszont innen gátlásokkal, élmények nélkül, felszabadultság nélkül nem tudsz távozni. Egy hely, ahol működik a társadalmi összefogás, a szolidaritás, az egymásért létezés. Aki már látott gyermekmosolyt, az itt újrafogalmazza magában. Aki még nem élt át katarzist, az jó eséllyel pályázik eme élmény megélésére. Mert itt mindenki egymásért van, a cimborák és a segítők a kis betegekért, hogy ne betegként, hanem egészként térjenek haza a gyerekek innen. Ezt a képet az idei tábornapon készítettem, amikor mindenki táncolt, úgy ahogy a gyerekek szoktak nyaranta.

1 megjegyzés:

  1. Látod, ez a kép tetszik, ebben van valami plusz, amitől önálló életre kel...
    Még nem voltam ilyen helyen, de el tudom képzelni, hogy tényleg nagy élmény.

    VálaszTörlés