Majdnem írtam a képedhez valamikor, csak nem volt időm megfogalmazni, aztán nem voltam bejelentkezve a gmail-be, és akkor itten probléma merült fel. Szóval azért nem írtam. Egyébként ez a kép tetszik. A Pákó meg nem tetszik. De a Pákó nem kisember. A kisemberek iránti elkötelezettségem pedig nőttön nő, miután megjöttem a szőlővidékről, és azt látom, hogy a kisember soha nem iszik abból a borból, amiért ráfagy a keze a metszőollóra. És kiver a víz attól a képtől, amikor önelégült jómódúak meglögybölik a poharat, és csettintenek egyet, mert ők faszán értenek a borhoz. Kifinomultak, műveltek. Egy napot eltölthetnének 5 fokban a válogatóban. Bocs Freg, nem téged akarlak bántani. Ma Magyarországon olyan végtelenül és elviselhetetlenül igazságtalan társadalmi elosztás jött létre, amiért valakinek szégyelnie kellene már végre magát. A költészetről meg annyit, ha Móricz, Ady vagy József Attila ma élnének, a fejüket most is a falba vernék, és nem gondolok egyik pártra sem, hanem a politikai és gazdasági elitre együttvéve. És az én proletár-anarchista énem kiakad azon a szenvelgésen, hogy milyen szép is volt, amikor a főlevéltáros szép síremléket kapott. Ki nem szarja le? Emberek halnak meg két kórház között a mentőautóban. Ők már életükben eldobhatókká váltak.
És gondolkoztam azon, hogy hol szabadultam el. Valszeg ott, hogy eleve kommentáltad azt a képet. Ha csak kiteszed, azt mondjuk, haj de szép is volt, amikor porcelánbögréből kortyolták a kakajót - egyesek, és a cseléd tartotta az ezüsttálcát.
Rendben, ha ebből indulunk ki menjünk ki a temetőkbe és romboljunk le minden sírt, ahol egy kockakőnél több van, mert ilyen irányba is félre lehet magyarázni mindent. Elfogadom, hogy nem tetszik, ha bárkiről megemlékeznek, és akár prejudikáció árán is, de megvonod tőle illetve a neki sírt állítóktól a tisztességes vagy annál hivalkodóbb emlékhely jogát. Csakhogy ez a gondolatmenet kicsit messzire visz. Ilyen alapon döntsünk le minden emléművet, szobrot, ideát, mert aki ilyet kapott, jó ember nem lehet. S mindjárt kész is Fourier falansztere, ám figyelmeztetni szeretnék mindenkit, hogy ilyen ország nincs, mert ha lenne, ott helyébe lépne rövid időn belül a személyi kultusz. Vitatkozunk egy sírhelyen és ilyenformán az egész olyan materialista, pedig a lényegi dolgok nem emlékhelyeken, hanem az élő emlékezeten múlnak. Ahogy a dalai láma is mondta: Élj úgy, hogy amit itt hagysz, tovább tartson!
Nem azt mondtam, hogy romboljuk le, ami megvan, csak azt mondom, hogy most nem az a legfontosabb, hogy valaki kap-e ilyen emlékhelyet vagy sem. A dalai lámával értek egyet. :)
No akkor én hozzászólok zenével:
VálaszTörléshttp://www.youtube.com/watch?v=E8quV-4Shek&feature=related
ez nem zavar senkit?
Majdnem írtam a képedhez valamikor, csak nem volt időm megfogalmazni, aztán nem voltam bejelentkezve a gmail-be, és akkor itten probléma merült fel. Szóval azért nem írtam. Egyébként ez a kép tetszik. A Pákó meg nem tetszik. De a Pákó nem kisember. A kisemberek iránti elkötelezettségem pedig nőttön nő, miután megjöttem a szőlővidékről, és azt látom, hogy a kisember soha nem iszik abból a borból, amiért ráfagy a keze a metszőollóra. És kiver a víz attól a képtől, amikor önelégült jómódúak meglögybölik a poharat, és csettintenek egyet, mert ők faszán értenek a borhoz. Kifinomultak, műveltek. Egy napot eltölthetnének 5 fokban a válogatóban. Bocs Freg, nem téged akarlak bántani. Ma Magyarországon olyan végtelenül és elviselhetetlenül igazságtalan társadalmi elosztás jött létre, amiért valakinek szégyelnie kellene már végre magát. A költészetről meg annyit, ha Móricz, Ady vagy József Attila ma élnének, a fejüket most is a falba vernék, és nem gondolok egyik pártra sem, hanem a politikai és gazdasági elitre együttvéve. És az én proletár-anarchista énem kiakad azon a szenvelgésen, hogy milyen szép is volt, amikor a főlevéltáros szép síremléket kapott. Ki nem szarja le? Emberek halnak meg két kórház között a mentőautóban. Ők már életükben eldobhatókká váltak.
VálaszTörlésÉs gondolkoztam azon, hogy hol szabadultam el. Valszeg ott, hogy eleve kommentáltad azt a képet. Ha csak kiteszed, azt mondjuk, haj de szép is volt, amikor porcelánbögréből kortyolták a kakajót - egyesek, és a cseléd tartotta az ezüsttálcát.
Rendben, ha ebből indulunk ki menjünk ki a temetőkbe és romboljunk le minden sírt, ahol egy kockakőnél több van, mert ilyen irányba is félre lehet magyarázni mindent. Elfogadom, hogy nem tetszik, ha bárkiről megemlékeznek, és akár prejudikáció árán is, de megvonod tőle illetve a neki sírt állítóktól a tisztességes vagy annál hivalkodóbb emlékhely jogát. Csakhogy ez a gondolatmenet kicsit messzire visz. Ilyen alapon döntsünk le minden emléművet, szobrot, ideát, mert aki ilyet kapott, jó ember nem lehet. S mindjárt kész is Fourier falansztere, ám figyelmeztetni szeretnék mindenkit, hogy ilyen ország nincs, mert ha lenne, ott helyébe lépne rövid időn belül a személyi kultusz. Vitatkozunk egy sírhelyen és ilyenformán az egész olyan materialista, pedig a lényegi dolgok nem emlékhelyeken, hanem az élő emlékezeten múlnak. Ahogy a dalai láma is mondta: Élj úgy, hogy amit itt hagysz, tovább tartson!
VálaszTörlésNem azt mondtam, hogy romboljuk le, ami megvan, csak azt mondom, hogy most nem az a legfontosabb, hogy valaki kap-e ilyen emlékhelyet vagy sem. A dalai lámával értek egyet. :)
VálaszTörlés