Hányszor megyünk el valami mellett, s odapillantva rácsodálkozunk egy-egy részletre, ami sejtet valamit a múltból, annak a kornak maradványaként. Megfog bennünket egy részlet, ami már visszahozhatatlan, most van, egy hét múlva már nem lesz, s nem tolonganak azért, hogy megmaradjon az utókornak. Van ami eredendően szépnek született, s van amit az idő erodál érdekessé. Számomra ez a pici részlet ilyen. Esetleg csinálhatnánk közösen ilyen galériát?
Jó ez a kép Attila együtt a gondolataiddal!! A galériátokat szívesen megnézném!!
VálaszTörlésKristina
Sokszor vannak hasonló gondolataim, igaz leginkább épületek, városképek kapcsán. Ha akkor elkezdem csinálni a dolgokat, amikor mindez először megfogalmazódott bennem, akkor ma egy fotómúzeumom van.
VálaszTörlésHm, tegnap készítettem hozzá egy képet, pedig még nem is olvastam a bejegyzésedet, s láttam a képet, nem beszélve az ötletedről.
VálaszTörlésEz megint az együtt rezgés?
A galéria létrehozásán meg erősen eltöprengek :)
Szép ez a szabályos szabálytalanság. Úgy látszik ez az elmúlás egy férfias téma, engem inkább az élő élet foglalkoztat. :)
VálaszTörlésSzia Attila!
VálaszTörlésÖsszehoztam a galériát. E-mail ment, de ide is rajzolom a linket:
http://picasaweb.google.com/fotovajda/AzElmulasSzepsegei#
Már jeleztem is oda. Fel lehetne oda tenni ezt a képet is? vagy nem?
VálaszTörlés